A húsvét ma már sokaknak csak egy hosszú hétvégét jelent, amely által remek alkalom nyílik egy kis utazásra, másoknak a nagy, családi összejövetelek és halmozott gasztronómiai élvezetek ígéretét, míg a keresztények számára ez a legnagyobb szakrális ünnep. Nézzük, mit is takar pontosan!
A húsvét a nagyböjttel kezdődik
A 40 napos böjtöt követő húsvétvasárnap a keresztények számára egyet jelent Jézus Krisztus, a keresztény Isten feltámadásával. Maga az ünnep egy mozgóünnep, vagyis nem mindig ugyanarra a napra esik. Kezdete a böjt, ami hamvazószerdán indul és negyven napot érint, de nem negyven napot ölel fel: a benne foglalt vasárnapok ünnepnapok, amikor alapvetően minden hívő fel van oldva a böjti kötelezettségek alól. Az ortodox hagyományban a szombat is ünnepnap, ezért náluk a böjt kezdete korábbra, a hamvazóvasárnapra esik.
A hamvazkodás középkori eredetű, erről a napról a protestáns egyház is megemlékezik. 1091-től, II. Orbán pápa rendelte el, hogy az előző évi, virágvasárnapon megszentelt barkából készült szent hamuból a szertartás résztvevőinek homlokára keresztet rajzoljanak. Ez a mozzanat a halandó mivoltunkra utal, illetve Ádám és Éva ősbűnére, mely által elvesztettük az Örök életet. Ám a húsvét, és Jézusnak az emberiségért vállalt kereszthalála feloldozott minket ez alól, ez hozta el nekünk a túlvilági élet reményét.
A szigorúan vallásos emberek természetesen nem engedték, nem is engedik meg maguknak a fogadalmaikra vonatkozó „szünetet.” A fogadalmakat, amelyekben az ember valamilyen, számára fontos élményektől vonja meg magát mindig kiegészíti az étkezésre vonatkozó, általános megszorítások.
A nagyhét: virágvasárnaptól húsvétvasárnapig
Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepével kezdődik meg tulajdonképpen a nagyhét. A húsvétvasárnapot megelőző vasárnapot hívjuk virágvasárnapnak, ilyenkor szentelik meg a barkákat a templomi szertartás kerete között. A szent három napnak nevezzük a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat egyháztörténeti eseményeit:
• nagycsütörtök az oltáriszentség megalapításának emléknapja
• nagypéntek Krisztus kereszthalálának emléknapja
• nagyszombat a feltámadás emléknapja.
A harmadik nap estéjén feltámadási körmenettel zárul a szertartás, amelyet a hívők a templom épületén kívül, az egyházi emberek vezetésével tesznek meg. Egyes családoknál a nagyszombati ünnepi vacsora van szokásban, míg másoknál a húsvétvasárnapi ünnepi reggeli. Tulajdonképpen az egyház napjaink szertartásában „megelőlegezi a feltámadást”: a Biblia szerint ez ugyanis valamikor szombat éjjelről vasárnap reggel virradóra történt meg.
Ünnepi menü és ajándékok
Miből is állt a hagyományos ünnepi menü? Az asztalra került az ünnepi kalács, tojás és sonka, amihez az ételszentelés hagyománya kötődik, melyre szombat esti liturgián és a vasárnap kora reggeli szertartások során is volt és van lehetőség. Húsvétvasárnapon a gyerekek és egymás megajándékozására is sor kerül.
Az ajándékozás nem kötődik az egyházi tradíciókhoz, népi gyökerű, de az arisztokratakörök honosították meg. Eleinte alapvetően minden ajándék tojás formájú volt. Angliában, Viktória királyné idején szaténba csomagolt, üreges tojást ajándékoztak, melynek belsejébe apró meglepetést rejtettek. A gyerekeknek készült édességről az első feljegyzésünk 1873-ból, Angliából származik: eleinte némi keserűség is vegyült az édes élvezetbe, hiszen csak étcsokis ízben lehetett kapni.
Húsvéthétfő népszokásai
Hollókőn még láthatunk hagyományos locsolkodást, ahol a legények csapatostul, több vödör vízzel kínálják meg, pontosabban öntik nyakon a kiszemelt leányokat azért, hogy azoknak boldog és termékeny élete legyen. A legtöbb helyen azonban már csak diszkréten, szagos kölnikkel locsolkodnak a férfiak.
Ez a népi hagyomány egy apokrif iraton alapul, mely szerint húsvéthétfőn Jézus Krisztus feltámadását hirdető asszonyok hallgatását a katonák ehhez hasonló módon akarták elérni. A húsvéthétfőhöz további babonák is kötődnek: a húsvétvasárnapi jegyesség balszerencsét hoz, de ha gyermekáldás van ezen az ünnepen, akkor a gyermek sikeres lesz.
Ha többet szeretnél tudni az ünnep szakrális és népi vonatkozásairól, érdekel, hogy honnan ered a húsvéti tojás és a húsvéti nyúl hagyománya, vagy az, hogy milyen érdekes babonák élnek húsvétra vonatkozóan, akkor érdemes elolvasnod ezt a részletes cikket: https://unnepek.center/tavaszi-unnepek/husvet/
